Kezdetben t�n nem is hev�lt�nk
S m�gis:
Sz�p, �cska, v�gyk�d�, j� szivek,
Be nagyon k�zelbe ker�lt�nk.

Nem �rtek egyet azzal, amit mondasz, de �letem v�g�ig harcolni fogok az�rt, hogy mondhasd.

Sz�kj velem az elfeledett �jbe, �s l�gy
A holdf�ny� t�rsam a v�gtelen s�t�tben;
J�jj velem, t�l ak�r az �denen,
�s ott, t�l az eml�kez�sen,
Ott legyen otthonunk.

Vakok l�tnak �gy, ahogy �n n�zlek.
A f�ld az eget �gy bet�zi.
�gy tapogatj�k vil�gtalan f�nyek
csillagok borzong� bet�it.

�gy fuldokoltak ujjaink
egym�sban tehetetlen�l,
mint el�t�lt, vak rabok a
hal�l ketrec-vasai k�zt...

Azt a tekintetet,
mellyel v�llaltad titkod-sz�gyened,
s mely j�v�d �s sz�ved bontotta ki,
sose tudtam t�bb� felejteni.

A v�gyaknak, m�g a leg�rtatlanabbaknak is, az a bajuk, hogy al�vetnek m�snak, �s f�gg�v� tesznek benn�nket.

A legm�lyebb �s legigazibb v�gy annak a v�gya, hogy k�zel ker�lj�nk valakihez.

Nem lehet ok arra, hogy ne akarn�k a h�nom al� csapott kisp�rn�mmal be�ll�tani hozz�d.

A v�gy a maga hevess�g�t mindig az �r�kk�val�s�g jel�nek v�li.

Hogy v�gyunk valakire, �s szeretj�k, azt egy �des �s f�lelmetes er� okozza, amely hatalmasabb a sz�ps�gn�l. R�akadunk egy asszonyra ezer meg ezer k�z�tt, s mihelyt a mi�nk lett, nem b�rjuk elhagyni t�bb�, mindig kell nek�nk.

El�z� nap m�g n�lk�le is volt �rtelme az �letemnek. Most viszont sz�ks�gem volt arra, hogy mellettem legyen, hogy megl�ssam a dolgok val�di f�ny�t.

Felkelteni a v�gyat, t�pl�lni, fejleszteni, n�velni, ingerelni �s kiel�g�teni, az val�s�gos gy�ny�r.

�r�m nem nyit kaput, nem z�r le r�csot,
nem tart meg �s nem oldja k�tel�kem,
�mor nem �l meg s nem laz�tja f�kem,
de �lve sem hagy, s menekv�st se l�tok.

Szeress egy h�tig, szeress egy �vig,
ak�r tavaszt�l t�lig!
De ma igaz�n szeress,
hiszen holnap megint elmegyek.

�gess el! K�jes t�zhal�lra v�gyom.
Szerelmed m�gly�j�n adjam ki lelkem.
Hadd �gjen a pog�ny, ki a hal�lon
T�l sem hisz m�sban, csak a szerelemben.

Szeress eg�szen mell�kesen �s szel�den, kiss� sz�rakozottan is, csak �gy, ahogy l�legzik, vagy ahogy egy keddi napon, mikor "nem t�rt�nik semmi", �l az ember.

�zlek. Gy�t�rlek. Szidlak is �r�kk�n.
Be boldogabb, be szeretettebb lenn�l,
ha nem te voln�l mindenem a f�ld�n,
s ha volna m�s, mi n�kem szentebb enn�l.

A holdba n�ztem �jjel,
de nem j�tt semmi f�nyjel,
hogy szeretsz.

A p�rn�m s�rva t�ptem,
nem s�gta a s�t�tben,
hogy szeretsz.

Tudom m�r, kedves, hallod,
tudom, ha be se vallod,
nem szeretsz.

Te vagy a lelkem, �letem:
t�nd�k�lsz tiszt�n, f�nyesen:
hol is tal�ln�k csillagot,
mely �gy ragyog, mely �gy ragyog?

Nem h�vlak, hogy a h�zba k�vess.
J�jj v�gtelen mag�nyomba, Szerelmesem!

Akarod, hogy j� legyek?
A szememet cs�kold,
Hadd l�ssam a m�lyben
Az el�sott kincseket.

A semmi �g�n �l szivem,
kis teste hangtalan vacog,
k�r�je gy�lnek szeliden
s n�zik, n�zik a csillagok.